Pakolunk, olvasunk, hintázunk

Gergőnk egyik kedvenc foglalatossága a fiók kipakolása. A biztonsági élvédő tappancsok száma a kép készítése óta már bővült, mert úgy gondoltam, inkább legyen mindenhol, ahová csak rá lehet rakni. Csak úgy repülnek kifelé a dolgok! Például a csomag papírzsepi, a különféle madzagok, zsinórok, kábelek. A tappancsos zokni nálunk alapfelszerelés lett, ugyanis állva, azért lássuk be, mégjobban hozzá lehet férni a dolgokhoz.


Aztán, ahogy Apa nevezi, a kisfiunk mostanság "kontur mentén szalad". Mindenbe, amibe lehet kapaszkodik és oldal irányba lépeget.

A legújabb móka pedig, az hogy a karunkon ülve mutogatja, hogy merre menjünk a lakásban és mit nézzünk meg. Egyre több dolgot ért meg és azt látványosan a tudtunkra is adja. Megnézzük és ha lehet meg is ütögetjük picit a karácsonyi gömböket, amik a lámpán és a függönyön lógnak. Aztán megtapogatjuk az adventi koszorú előtt álldogáló kicsi angyalkákat szép sorban, a kedvenc a legkisebb, amelyik egy hintalovon ül. Majd következhet a lógóslábú béka-béka-brekeke, amelyik a könyvespolc tetején ül. Aztán a családi fotón megkeressük Gergőt, Apát és Anyát is. Utána irány a hinta, amibe hol beül, hol inkább csak meglökjük üresen, mert úgy is izgalmas. Persze a szekrényen lógó díszeket sem szabad kifelejteni! Ezt a körutat naponta akárhányszor is megtehetjük, mert olyan izgalmas!


Nagyon szeretünk könyvet nézegetni. Kedvenc könyveink: Elsa, a kiskacsa története, A kis jegesmedve és most legújabban József Attila Altató című verse. Az Elsáról szóló történet legizgalmasabb része, amikor valami (egy hatalmas hal) megmozdul a kiskacsa alatt a vízben és ő nagyon megijed. A jegesmedvés mese végén elhangzik, hogy "De jó játék volt! Holnap gyere megint! Szia! "Nálunk ez úgy nézett ki, hogy először csak a szia elhangzásakor integett Gergő lelkesen, majd pár nap múlva, már az elötte lévő mondatnál, aztán már a "De jó játék volt!"-nál indult a kis kéz. Mostanság pedig az "Altató" a sláger. Egymás után kétszer, néha háromszor is kéri.




A napi rutinhoz egy kis hintázás is hozzá tartozik, amióta Apa felszerelte nekünk a hintát. Köszi Apa!!!

Fogacskák és "Azok a szép kék szemek!"

November másodikán Gergő betöltötte a nyolcadik hónapot és másnap kibújt az első fogacska illetve az első kettő. A két alsó metszőfogacska középen. Tízóraizás közben mutatta meg nekem tündéri módon. Éppen kanállal kapott reszelt almát, amikor megfogta az ujjamat, behúzta a szájába és ráharapott! Én úgy örültem! Ma sikerült lefényképeznem a kis fogacskákat, amikor éppen mosolygott és a rágóka-fogkeféjével játszott. Azóta már használjuk is a fogacskákat. Szereti harapni az almát, a kiflit, sőt a répát is!

















"Nem adom oda a fogkefémet, ne is reménykedj!"


"Azok a szép kék szemek!"- hozzá egy mosoly és egy sóhaj. Ezt a bókot Gergő ma a gimnáziumból hazafelé tartó lányoktól kapta. Én meg persze büszkén mosolyogtam, mert ugyan tudom, hogy minden anya elfogult a gyerekével kapcsolatban, de Gergő szemei tényleg nagyon szépek. Van, aki a szempilláit csodálja és van, aki a szeme kékségét. A közértben, a pékségben, a hentesnél, a ruhaboltban és az utcán... mindenhol hódít Gergő, bezsebeli a bókokat és kedvesen mosolyog a hölgyekre. Amikor éppen hordozókendőben vagy karban van, akkor szégyenlősen és mosolyogva még hozzám is bújik, amitől aztán mindenki elájul! :)

Ági

A Kisdínó

Nincs farsang, tudom, de ezt a dínó jelmezt egyszerűen meg kellett vennem! Itt Szigetszentmiklóson van jópár használtruhabolt és ki lehet fogni nagyon aranyos darabokat. Persze most sem pont ezt kerestem, amikor betértem az üzletbe, de valahogy ez velem mindig így van. Ha nadrágot keresek, akkor biztos, hogy aranyos pólókat, pulcsit vagy bodyt találok Gergőnek és fordítva. De nem baj! Szerencsére Apának is tetszett az új szerzemény, ami kiválóan alkamas kúszni-mászni a földön.
Gergő itt éppen a ruhaszárítót vette célba és a kutyust is el kellett kapni többször.

































És ha a nagy játékban kifáradt, akkor jöhet a jól megérdemelt pihenés!

Ági

A csücsök

Ezen a héten szerdán reggel Gergő megkapta élete első kiflicsücskét! Először nem tudta, hogy mit is kezdjen vele, hát megmutattam Neki. Leszedtem egy egészen kicsi darabkát és a szájába tettem. Egyáltalán nem fintorgott, sőt nyammogott. Még adtam néhány falatkát a kis tátogó Manónak és aztán már úgy tömte a szájába a kiflivéget, hogy kezdtem izgulni, nehogy fulladozni kezdjen a kis mohó. Végül minden telis tele lett morzsával és nagy szemekkel nézett rám. Gondoltam, adok egy kicsit inni is. Előzőleg a teámhoz forraltam vizet, így az is készen lehűlve várta. Jól esett neki. Kiskanállal kapta, mert valahogy az volt az érzésem, hogy miután pár napja hétvégén cumisüvegből kapott inni, nem ment olyan jól a kanálból evés. Később még szeretnék próbálkozni a cumisüveggel, mert utazásnál praktikus, de az is lehet, hogy rögtön pohárból tanulunk majd inni. Meglátjuk! :)



Végül egy rövid videófelvétel a nagy eseményről! Szerintem zabálnivaló! :) ...és a kifli is, ami egyébként tényleg nagyon finom. A közeli pékségben készítik és nem felejtik ki belőle az alapanyagokat.
Ági

Bábábábá...brrr

Nem tudtam választani a két rövid videófelvétel között, ugyanis az egyiken sokat és olyan aranyosan mosolyog, a másikon pedig többet beszél és végülis ezt szeretném megmutatni. Azóta már bővült a szókincs a mamm-mal. Egyébként akkor kezd el szinte mindig beszélni, amikor feláll és nagyon büszke magára! Na meg persze mi is rá. :) Attilával jókat vigyorgunk, hányféleképpen és milyen sokféle hangsúllyal tudja Gergő mondani ezt a hangsort.
A felvételeken is látszik, hogy nagyon rágja az ujjcskáit, mostmár biztos kibújik az első fogacska... bár tulajdonképpen ezt kb. a harmadik-negyedik hónap óta mondjuk. Olyat is hallottam már, hogy valakinek egy éves korában bújt ki az első fog... mi most már pár nap múlva a nyolcadik hónapot tapossuk. Kicsit néha hihetetlen.



Az éjjeli szekrényre azóta már teszek Gerinek játékokat, amivel nagyon jól elszórakoztatja magát. Egyre ügyesebben húzza be azokat. Sőt rájött, hogy néha el kell fordítani és úgy már sikerül az akció, de van, hogy csak erőlködik... szegény béka! :)


Időnként látszik, hogy nagyon erőlködik. Én ilyenkor egy időben mindig kiemeltem és lefektettem vagy a hátára vagy a hasára, hogy pihenjen... de persze újra felállt... esze ágában sem volt pihenni...esetleg egy picit. Vagy kivettem az ágyból, aminek persze mindig örült. Most már ügyesen térdel és guggol. Az ülés még nem megy olyan jól. Vagy lehet, hogy ülni unalmas?

Ági

A játszószőnyeg és ami körülötte van

Geri eddig sem tétlenkedett sokat, mindig érdekelték Őt a körötte lévő emberek és tárgyak. Most már a kiságyban hason vagy háton fekve játszani, hogy is fogalmazzak szépen... na az már, igencsak unalmas. Felkaszkodni és álldogálni az ágyban egész jó és persze körbe-körbe kapaszkodva mászkálni is izgalmas egy ideig.


Ám kis emberkénk elfárad egy idő után és visszafelé lemászni a rácson még nem tud, így aztán hangos nyögésekkel jelzi, hogy segítségre szorul. Persze próbálgatja a "lefelé utat" is. Most egyelőre a guggolásnál tartunk. Aztán nagy lendülettel újra "kilövi" magát a magasba.


A szőnyegen játszani, az már jobb, főleg ha valami olyan érdekes, mint ez a tükrös játék. Persze azt sem elég nézegetni, meg is kell alaposan nyalogatni.


De a legjobb a szőnyeg körül található izgalmas dolgokat felfedezni. A felfedezés a következőkből áll:
-szakértő fejjel megvizsgálni (itt éppen a fűtőtestet)


-megütögetni és kiborítani


-benézni és benyúlkálni alá


és FELKAPASZKODNI RÁ!!!

Kétlábon

Vasárnap Gergő felkapaszkodott és felállt a kiságyban! Hogy egészen pontosak legyünk 6 hónapos és 11 napos volt akkor. Másnap délután már megörökíteni is sikerült az akciót, fotó és videó is készült róla délután. Aztán rákövetkező napon reggel, amíg a fürdőszobába kimentem kb. 2 percre, a hálózsák sem jelentett akadályt a kis Bajnoknak. Na persze, annyira édesen nézett ki a hálózsákban ácsorogva, hogy azonnal mentem a fényképezőgépért.
Azóta már párszor szegénykém hátraesett. Eleinte mindkét kézzel nagyon kapaszkodott, de aztán úgy gondolta, elég lesz egy kéz is...aztán amikor azzal az egy kézzel is matatni kezdett és akkor persze eldőlt, mint a kismaci a régi Posta bankos reklámban. Egyébként nem lett belőle nagy sírás, csak megijedt. Sajnos akkor is eldől még, amikor nagyon sietve próbál kapaszkodva menni. Ami még érdekes, hogy ahogy húzza fel magát, azt ismételgeti, hogy báh-báh-báh! (A H hangot hangsúlyozva.) Szóval, ha ezt hallom, akkor tudom, hogy indul az akció. :) Biztos nagyon finom a kiságy, mert jobban ízlik Gergőnek, mint eddig bármelyik gyümölcs, amit kóstoltunk. Olyan nyálfoltok keletkeznek rajta pillantokon belül, hogy öröm nézni!
Még hozzá kell fűznöm, hogy nagyon sokat trenírozza magát rajtunk, ugyanis rengeteget szoktunk hancúrozni a nagyágyon. Ott ránk jól felmászik, feltérdel és aztán már nyomja is a popsit a magasba. Először lábujjon egyensúlyozott, de mostmár szépen leteszi a talpacsáját is.
Ági

Rugó Dani

Bár Gergő avagy Nándor a kisfiúnk neve, mi most átkereszteltük Rugó Danivá, ugyanis állandóan rugózni szeretne! Ha a kezünkbe vesszük és ülünk, akkor Ő a térdünkön vagy a hasunkon rugózik és nagyon vigyorog! Ha pedig letesszük az ágyra vagy a kiságyba a hasára, akkor próbálja maga alá húzni a lábait és térden támaszkodva rugózik. Úgy látszik, nemsokára jöhet a mászás! Nemrég költöztünk át Szigetszentmiklósra, még rengetek holmink dobozban van, de kipakolásnál most különösen koncentrálni kell, hogy mit hova teszünk, mert könnyen babakézbe kerülhet.
A videóhoz csak annyit, hogy amikor a kezembe vettem a kamerát, hogy rögzítsem a rugózást, akkor persze Gergő mindig abbahagyta a produkciót. Na de rajtam nem lehet kifogni...elővettem egy poharat és az ágyra tettem... az eredményt látsd a felvételen. :)
Ági

Engedjetek ki!!!

A költözés miatt Gergő most sok időt tölt a kiságyban, ugyanis ott tud csak biztonságosan játszani. Meglepően jól és hosszan eljátszik ezen a szűk helyen a játékaival. De hihetelenül "kamera- és Anyaérzékeny", ugyanis amikor odamegyek hozzá, hogy rögzítsem az utókornak, hogy milyen éééédesen játszik, akkor persze abbahagyja az elmélyült játékot, rám néz a gyönyörű kék szemeivel és elkezd reklamálni, hogy vegyem ki. Persze azért a minden irányból körülbástyázott nagyágyra is ki szoktam rakni Őt, hogy picit nagyobb legyen a tér a kúszáshoz. Csak akkor nagyon oda kell figyelni, mert már kezdi leküzdeni az eddig jól bevált szoptatós párnát. Ha valamit meglát, ami érdekli Őt, a kis "birodalmán" kívül, akkor kitartóan nyúlkál, rugózik és szépen lassan, de biztosan halad. Ma például úgy ebédeltem, hogy az ágy szélére ültem a tálcára rakott ebédemmel, na és a tálca például igencsak hívogató volt!



Gergő kezdi felfedezni a hangját is! Már eddig is előfordult, hogy gügyögött egy kicsit, de most már egyre gyakrabban ad ki és egyre többféle hangot. Az ásítás utáni hang is tündéri, de most rájött, hogy hogyan kell sikítani és arra is, hogy ha a nyelvét mozgatja, akkor sokféle hang jön egymás után. Zabálni való, ahogy ő maga is elcsodálkozik és figyeli a saját hangképzését!


Ági

Búcsú a Barbaszéktől

Sajnos vissza kellett adni Barbaráéknak a pihenőszéket, amit nagyon sokat használtuk. :( Íme az utolsó képek.

Mire használtuk?
Sokmindenre! Amikor Gergőnek már nem volt kedve se háton, se hason feküdni és éppen senki nem tudta Őt jobbra, balra magával cipelgetni, na akkor akkor jött a Barbaszék. Például ebben a székben ülve sokszor követhette végig kényelmesen és biztonságosan, amíg a család ebédelt. Mindent látott, hallott, ott lehetett közöttünk. Ebéd közben elég sokszor előfordult, hogy rotyogást hallottuk... egyszer, kétszer, háromszor... merthogy kakilóspóznak is kitűnő volt. Most a nyári bady-s időszakban kétszer is ki kellett mosni, ugyanis... na jó, nem részletezem... elég az hozzá, hogy emberes mennyiség távozott! Olyan is sokszor előfordult, amikor kettesben voltunk Gergővel, így bevittem magammal a fürdőszobába és ő végignézte, hogyan is kell hajatmosni vagy a mosógépet megtölteni. És persze amint a képen is látszik, a lábujjait is felfedezhette.
Persze egy idő után ez a póz is unalmassá vált és akkor többnyire reklamált, hogy vegyük ki, de olyan is előfordult párszor, hogy nagy békésen elaludt benne.

Szóval megköszöntük és visszaadtuk a pihenőszéket. De azt is elhatároztuk, hogy próbálunk szerezni másikat!

Ági

Átköltöztünk!

Vége az átmeneti "albérletnek" Anyukámnál, ami nekem sokszor luxushotel volt, múlthét szerdán átköltöztünk Szigetszentmiklósra. A bútorok átszállítása korábban már megtörént és Attila hetente többször is átugrott munka után összerakni a legfontosabb és egyben nélkülözhetetlen dolgokat, pl. ágy, ruhásszekrény. A bútorköltöztetés napján persze útjavítás folyt az M nulláson és enyhén szólva nagy dugó jött össze. A kb. 1/2 órás utat sikerült 3 óra alatt megtenni... Mi pedig, Anyukám, Gergő és én többször is átjöttünk rendezkedni, pakolászni, hogy amikor beköltözünk, már ne álljon minden a feje tetején és a dobozkupac is kisebb legyen. Pár napja kb. így néztünk ki, azóta már lényegesen javult a helyzet! Azóta itt járt már Margó nagyi és a könyvek is felkerültek a könyvespolcra.



Gergő egyre ügyesebben és tudatosabban kúszik, nagyon komolyan tanulmányozza-főleg a szájával- a játékait és felfedezte a hangját is. Íme néhány, a kedvenc játékok közül. Nem tudom, ki mit gondol erről a játékról, mármint hogy mi ez. Szerintem Manó, Anyukám szerint Hóember, Attila szerint ez csak egy Hormon lehet... :) Mit is mondhatnék én erre???



A másik kedvenc most a hernyó, aminek a kis antennáit nagyon jól meg lehet rágcsálni.

Ági

Gergő és a reggelek

Gergőnek a reggelek mindig jól indulnak! Olyankor tele van energiával, mosolyog és jobbra balra fordulva, Apához és Anyához, felváltva tapogat minket. Illetve rajtam még lehet kicsit táplálkozni, vagyis inkább cumizni, mert 5 másodpercenként ellenőrzi fél fordulattal, hogy Apa ott van-e még a "helyén". Szóval a hajunkba kapaszkodik és meggyűri az orrunkat. Persze bele is nyúlna, ha hagynánk! Az igazat megvallva néha azért sikerül neki mégis, ugyanis mi még félkómában figyeljük a hihetetlen reggeli pörgését. Aztán megsimogatja az arcunkat, na és persze hasra vágja magát. Mostanában inkább Apát tapogatja hosszabban, mert szerintem rájött, hogy én még később is ott leszek, de Apa nem biztos.
Aztán át szoktam vinni Őt a Nagyi ágyába (még nála lakunk) és ott hancúrozik tovább a nagymamival és a fehérszínű ébresztőórával, ami nagy kedvenc!





Nagyon megszerette Gergő a hasonfekvést és viszonylag hamar kúszás is lett belőle. Még ugyan időnként dől-borul, de ha úgy vesszük, ez is egy technika. :) Meg hát lássuk be, a test és a fej arányai nagyon mások a kisbabáknál és a nyakának nem kis munka elbírni a fejecskét. Az első hosszú, hangos gőgicsélést is hasonfekve mutatta be!





Az IKEA-s babapelenkázó-játékkal egyre ügyesebben játszik a kis Babci. Van rajta egy karika, amit eleinte elkapni is nehéz volt neki, most meg már ott tartunk, hogy van, amikor szándékosan csak két ujjal fogja meg és úgy tartja, nézegeti. Egyik nap pedig a hátát is megfeszítve szinte felemelte magát.

Gergő már teljesen egyedül fordul át hátról hasra és vissza. Eleinte még beszorult a karja és nagy nyögések közepette húzta ki... persze volt olyan is, hogy kicsit segítettünk Neki. Most már a pelenkázón is állandóan megfordul, így a pelenkázás is újra kihívás lett. Amióta ilyen nagyon beindult a forgolódás, azóta volt, amikor a kiságyban is arra ébredt Gergő, hogy megfordult hasra és beszorult a karja, vagy éppen felébredt a nagy mozgolódásra. De pár napja nem a kiságyban aludt délután, hanem a nappaliban a sarokgarnitúrán. Nem messze tőle a fotelban halkan beszélgettünk Anyukámmal, amikor Gergő hasra fordult. Én már ugrottam fel, hogy visszafordítsam, mert korábban úgy már volt, hogy visszaaludt. De most mégsem nyúltam hozzá, mert a szemeit nem nyitotta ki, behúzta a kis karját a feje alá és aludt tovább! Én meg persze gyorsan mentem a fényképezőgépért! Olyan édes volt!




Az előző alkalommal írtam, hogy kóstoljuk az almát és a barackot. Végülis viszonylag hamar abba is hagytuk, mert a védőnő lebeszélt róla. Állítása szerint 6 hónapos kor előtt nem szabad adni semmi mást a babáknak, csak anyatejet, mert az emésztőrendszere még nem elég fejlett és könnyebben alakul ki allergia.

Ja és még egy fontos felfedezés történt az utóbbi napokban. Gergő fürdetés közben egyik nap a kis fütyijét találta meg, majd néhány nappal később lábujjait is. Azóta is rendszeresen jógázik, ugyanis nagylábujj-fogás közben próbálja kinyújtani behajlított lábait. Legtöbbször mind a kettőt egyszerre. Nekem nem ment, amikor próbálkoztam a jógán, de Neki biztos sikerülni fog!

Ági

Újra itthon

Ma este végre hazaérkezik Apa is Münchenből, ugyanis vége a féléves projektmunkának! Mi-Gergő és én-már egy hónapja itthon vagyunk és Anyukámnál foyamatos kényeztetésben van részünk. :) Hogy miért jöttünk haza kétrészletben? Egyszerű a válasz, ugyanis egy autóba nem fértünk volna el mindannyian a sok csomag mellett. Már kifelé is teljesen telepakolt autóval mentünk és azóta ugyebár gyarapodott egy kis lurkóval a család és a járulékos dolgai bizony nem kis helyet foglalnak el pl.babakocsi, babakád, pelenkázó. Szóval, mi hazajöttünk Pünkösdkor, amikor kijöttek látogatóba a bátyámék és azóta Anyukámmal babázunk. Szép volt ez az egy hónap együtt! Jó volt átbeszélni a babás dolgokat és együtt élvezni Gergő fejlődését, huncutkodását, bár Apa nagyon hiányzott nekünk. Na és ami még hiányzik vagyis amik hiányoznak, azok a gyönyörű müncheni parkok és Barbaráék.

Mi is történt ezalatt az egy hónap alatt?
Először is kaptunk két oltást, amitől egy kicsit belázasodott a kis Minimanó és szerinem székrekedést is okozott. Gergő egyébként nagyon hősiesen tűrte a kínzást. Amikor beleszúrtak, akkor persze sírt, de nagyon hamar abba is hagyta, aztán még kicsit panaszkodott, de nem sokkal később rámosolygott a doktor nénire, aki valóban nagyon kedves volt velünk. Meg is mérték Gergőcit: szóval június 9-én 5830 gramm és 60 cm volt.(14 hetesen) Azóta nem mértük, de a ruhák alapján biztos nőtt, ugyanis sajnos néhány kedvenc ruhát bizony el kellett rakni.
Barbara javaslatára elkezdtük az alma és a barack kóstolgatását is. Ő ugyanis azt mondta, hogy neki a kisgyerekes baráti körben az a tapasztalata, hogy érdemes minél előbb megkóstoltatni pár csepp gyümölcslével a babákat, hogy megismerjék az új ízeket. Szerinte azok a babák, akiket nagyon sokáig kizárólag csak szoptattak, nagyon nehezen lehetett rászoktatni a gyümölcsökre, zöldségekre . Gergő először fintorgott a néhány csepp almára és a barackra is, de aztán végül a kanalat, amit a kezébe adtunk, mégiscsak lenyalogatta.
A védő néni és a doktor néni szerint is nagyon szépen tartja a fejét és a hátát Gergő! A hordozókendőt is megdícsérték mind a ketten. A doktor néni szerint a tartásának és a csípőjének is biztos, hogy nagyon jó, nem beszélve a testközelségről és a "kilátásról". Kérdezték,hogy mennyit fektetjük hasra Gergőt és fordul-e már az oldalára vagy esetleg hasra. Jobbra balra fordul szívesen, de a hasára igazából csak ritkán raktuk eddig, mert nem nagyon szerette... mindig "arconpörgés" és sírás lett belőle rövid idő múlva. Viszont a kezünkben hason repülőzni nagyon szeret. "Sajnos az nem elég, gyakorolni kell a hasonfekvést önállóan, mert az a kiindulópontja a további mozgásformáknak." -hangzott a jótanács. Így aztán szorgalmasan gyakoroltuk, minden nap többször is "kínoztuk" egy kicsit Gergőt és lám-lám néhány nap múlva méltatlankodás közben dühből hasról hátra fordult, na meg persze egyre ügyesebben tartotta a kis fejecskéjét és viszonylag hamar elkezdte élvezni is ezt az új látószöget. :) Mostmár a közelébe tett játékaiért is nyúlkál és persze tömi a szájába gyorsan.
Aztán ami még édes, hogy már nemcsak a hajamat használja kapaszkodónak, hanem a fülemet is! Egyébként a hajamat szinte mindig összefogom hajgumival, de Gergőt nem lehet kicselezni, ugyanis hihetelen jóérzékkel találja meg azt a néhány szálat, ami kilóg mégiscsak és azt jól el is kapja.
Szeret ölben ülni is és mostmár ott tartunk, hogy felnéz, hogy kinek az ölében is ül. Amikor pedig a hónalja alatt fogva a hasunkon felállítjuk, akkor mindig boldogan mosolyog és egy kis édes, rekettes hangot is hallat.
A pelenkázásnál és a fürdetésnél van egy vicces szokása Gergőnek. Előszöris jól megnyújtózik, aztán bokánál keresztbe teszi a lábát kinyújtva! Én ennek mindig nagyon örültem, így mostmár odáig jutottunk ez ügyben, hogy figyeli, várja a hatást a produkció után. Én meg persze örülök és sokszor meg is tapsolom a nagy produkciót!
A napirendünk is átalakult egy kicsit. A szopizások száma nem csökkent, most is 2-3 óránként követeli a jussát, de már sokkal hamarabb készen van. Ami változott az az, hogy ritkábban alszik, de hosszabb ideig. Van, amikor két szopi között nem alszik, hanem nézelődik, játszik, mosolyog és persze reklamál, hogy vegyük kézbe, mert úgy a legeslegjobb, úgy kerek teljesen a világ.

Ági

A Nagy Felfedezés

Nem is tudom, hol is kezdjem, annyi minden történt az utóbbi hetekben. Szinte minden nap csinál Gergő valami olyat, amit addig nem tudott! Talán kezdjük a Nagy Felfedezéssel, ugyanis Gergőnk megtalálta a hüvelykujját. Ez az esemény még kb. két hete történt a hordozókendőben nézelődve, de aztán hogy hogynem elvesztett az ujjacska. Egyik este szopizás után fedezte fel újra és hogy biztosra menjen, jól be is gyakorolta a mozdulatsort. Betette a szájába az ujjacskáját, kiköpte és aztán újra bekapta. Volt olyan is, amikor az egész öklét szerette volna betuszkolni, de az szerencsére nem sikerült. :)Most már ott tartunk, hogy rendszeresen tömi a szájába hol az egész öklét, hol mindkét kezét összeszorítva a szája elé tartja, és ami belefér a szájába, azt betömi. Ám van, hogy csak az ujjait szopogatja nagyon elmélyülten! Mindehhez, na meg enélkül is, úgy folyik a nyála, hogy elő is vettünk néhány előkét. Ami még aranyos, hogy a nyálával is játszik, gyönyörűséges buborékokat készít belőle... mondjuk lássuk be, igazán van miből!
Gergő nagyon szereti, amikor énekelünk vagy mondókázunk Neki. Komolyan figyel és néha Ő is megpróbál hozzáfűzni valamit. Például azt hogy óóóóó vagy őőőő vagy valami hasonlót. A kedvenc nótánk a Hull a szilva a fáról kezdetű népdal, na és ha még rugózunk is hozzá, akkor garantált a mosolygás!Kedvenc zenénk, amit már a pocakban is sokat hallgattunk: Oliver Shanti meditációs muzsikája. Arra mindig megnyugszik a kis Prücsök, minden kisbabás szülőnek csak ajánlani tudom! Persze ne feledkezzünk meg a madárcsicsergésről sem, ami szintén nagyon ellazító hatású...de az nem lehet csak úgy bármikor bekapcsolni. :)
A Nagy Felfedezésekhez visszatérve, meg kell említeni azt a "másik babát" a tükörben, aki rendkívül szimpatikus és igazán jókat lehet vele huncutul összemosolyogni!
A hajkefélgetés is az érdekes és kedvelt események közé tartozik, sőt olyan jó, ahogy Anya fésül, hogy az felér egy fejmasszázzsal. Egyszer pedig, amikor erre a műveletre a hordozókendőben került sor, olyannyira sikerült ellazulni, hogy Gergő baba el is aludt békésen.
A hordozókendőt nagyon megszerettük, szinte mindenhová azzal megyünk és itthon is sokat használjuk, amikor unalmas a hátonfekvős pozíció. A hordozókendőben jókat lehet nézelődni és nagyokat lehet benne aludni is. Nem tudom mi lesz velünk az izzasztó nyári napokon, mert már most sem fázunk benne összebújva, az biztos!A legutóbbi felfedezés pedig tegnap történt! Gergő a pelenkázón nagy békésen hol csak az egyik, hol mindkét térdét fogva nézelődött, miközben várta a popsitörölgetést és a friss pelenkát!
Ági

Majális

Nagyon jó hangulatban telt a munka ünnepe mifelénk. Mályasékkal, családostul meghívást kaptunk egy nagyon kedves, fiatal házaspárhoz, akiknek szintén van két pici gyerekük. Jó nagy zsivaly közepette mi azért a biztonság kedvéért telezabáltuk magunkat mindenféle grillezett finomsággal, sütivel, gyümölcssalátával. Egy kicsit rápihentünk, majd kimentünk játszani a közeli játszótérre. Gergő még annyira nem értékelte de az apukák annál inkább....eh!

Származási hely: Majális

Származási hely: Majális

Származási hely: Majális

Attila

Hangzatos megkönnyebbülés

Azt hiszem csak két olyan korszak van egy ember életében, amikor mindenféle társadalmi ellenvetés nélkül, teljes elégedettséggel nyomhatja a hangos pukikat. A két korszak között legalább 60-70 év feszül. Itt most azt láthatjuk, hogy hogyan is kell teljesen ártatlan arckifejezéssel hangosan telerakni a pelust. Ime:

Húsvéti mosoly

Nagyon sokminden történt az utóbbi időben. A legfontosabb újdonság, hogy Gergő elkezdett mosolyogni! Nagyon jól időzített, ugyanis húsvétkor hazaugrottunk pár napra és így a nagymamáknak is be tudta mutatni legújabb tudományát! Természetesen mindenki el volt ájulva, mert hát olyan édes!!!! Próbáltuk megörökíteni, de nem könnyű egyelőre, mert még csak rövid ideig tart a mosolygás és mire az ember lánya előszedi a fényképezőgépet..., na meg persze először Anya is élvezni szeretné a kicsi Fiacskája mosolygását!
További változások, hogy Gergőci szempillája egyre hosszabb és hosszabb, na meg a homloka is egyre nagyobb és nagyobb lett, mert a babahaja kihullott elöl, hátul pedig még bőven van. Úgy néz ki mint egy kopaszodó nagypapa! :-) Nő ugyan a friss hajacska, csak az meg szőkésbarna vagy legalábbis világosabb színű, mint amit a kicsi Fiacskánk a pocakban növesztett. Szóval nagyon cuki pofa!
Hihetetlenül gyorsan telik az idő... Gergő már majdnem 7 hetes! A legkisebb méretű babaruháit is kezdi kinőni és a pelusméretben is ugrottunk egyet.
Gergőnk nagyon szeret tornázni is! Anyukám, amikor itt volt nálunk látogatóban, mutatott néhány "gyakorlatot", amivel át lehet mozgatni a kicsi lábát, csípőjét, pocakját. Amikor peluscserével "felidegesítjük" szegény kis Aprócskát, ezzel jól meg lehet Őt nyugtatni. A tornázásban aktívan résztvevő szülő még egy szépívű pisit vagy egy igencsak nagyhangú és lendületű fosit is kap ajándékba! :)
Ami még jó, ámde egy szoptató Anyának igencsak kérdéses téma, az az, hogy egyre hosszabban alszik két szopizás között. Ma volt hogy 4 óra is eltelt, persze az első egy-másfél óra nézelődéssel, mosolygással, peluscserével és végül "fáradt vagyok" sírással telik, utána pedig egy kis ringatás, ölelés és éneklés segítségével mély álomba zuhan... Aztán telik az idő szépen lassan és Anya meg csak nézi az órát és azon gondolkodik, mikor ébred már, hiszen enni kellene... ébresszem talán föl vagy hagyjam még aludni??? Apa persze nevet és azzal érvel, hogy nézzek rá a békésen alvó kölyökre és akkor egyértelmű a válasz: valószínű, hogy nem éhezik! Na de nem is olyan rég még 2 legfeljebb 3 óránként evett! Nem könnyű egy Anya élete! :)
Ági

Az első négy hét

...hamar eltelt. Közben zajlott a köldökcsonk mizéria, volt hascsikarásos időszak -részben még mindig tart-, ismerkedünk egymással és szokjuk egymást. Gergő eszik rendesen, sőt! Mi az, hogy! Nagyon is! Étvággyal és tejtermeléssel nincs gond. Nem hagytuk magunkat rábeszélni, hogy beszerezzünk babamérleget, így akkor tudunk az újabb statisztikai információnak örvendezni, amikor leméri a védőnő. Amúgy is láthatólag gyarapodik rendesen a mi kis zsír-pocok gyermekünk és mi sem parázunk emiatt feleslegesen. Néhány pózban látható, hogy a toka homloktól homlokig tart....
Lassan kezdjük megszokni és már-már kezelni is tudjuk a helyzetet, hogy egy-egy adott, konkrét eseménnyel, problémával kapcsolatban szinte minden esetben homlokegyenest különböző tanácsokat kapunk, természetesen mindig ésszerű magyarázattal együtt. Ráadásul nehezíti a dolgokat, hogy a két országban is teljesen különböző felfogás uralkodik az eddig jelentkezett, problémásnak vélt helyzetek mindegyikében.
Legelső ilyen esemény a szokásos besárgulás volt, ami majdnem két hét alatt múlt csak el. A kórházban is inkább csak kérdezősködtek, hogy van-e étvágya Gergőnek, nem alszik-e nagyon sokat amikor érdeklődtünk, hogy szerintünk besárgult a kölyök, mit kéne ilyenkor tenni. A védőnő sem foglalkozott ezzel, csak feltette ugyanezeket a kérdéseket. Később állt össze a kép, hogy megvizsgálta Gegrőt mindig rendesen, csak mivel úgy itélte meg, hogy minden rendben zajlik, nem akart minket beparáztatni. Minden alkalommal kérdeztük, hogy nem látja-e, hogy sárga a gyerek. Minden alkalommal mondta, hogy de igen, de ne foglalkozzunk vele, amíg eszik rendesen és nem nagyon aluszékony. Ugyanez volt a helyzet a köldökcsonkkal is. Ági minden szert, kenőcsöt, port beszerzett pelenkázáshoz, köldökápoláshoz, fürdetéshez és gondoltuk, hogy akkor mi ezeket jól fel is használjuk. Persze most is az volt az instrukció, hogy ne csináljunk vele semmit. Elég, ha szárazon tartjuk és nem fedjük be a pelenkával. Ok, legyen! Egy idő után, valamelyik hajnali pelenkázás során feladtuk és lekezeltük a magyarországi szokások alapján alkohollal és hintőporral, mert már érdekes szaga volt... Két nap múlva le is esett, amit büszkén újságoltunk el Kerstinnek, a védőnőnek. Megnézte és mondta, hogy jó, hogy csak ilyen későn kezeltük le, mert nem esett le teljesen, mert túl gyorsan száradt ki az alkohol hatásásra, hanem visszamaradt egy picike kis rész, de nem baj, mert lekezeli és jó lesz. Legközelebb, ha lehet álljuk meg, hogy nem birizgáljuk semmivel.
Körömvágás dettó, csak fordítva. Nyugodtan vágjuk rendszeresen, mert a babának is jobb, hogy nem karmolássza össze magát és gondolja nem vagyunk annyira gyengeképességűek, hogy belenyírbálunk a kis ujjaiba. Igy esett, hogy körmöt is vágunk a második hét elejétől.
A babanyugtatási eszköztárunk is szépen, lassan bővül. Az egyik aduász a fűrdőszoba, mert itt jó meleg van, van nagy világos függöny fekete mintával és van vízcsobogás is. Ez még a hasfájást is enyhíti időlegesen... Gergő teljesen transzba tud esni a fürdőszobai függöny láttán. Simán nézegeti akár 10 percig is! Aztán, ha még vízcsobogás is párosul a látvány mellé, szinte biztosan elalszik. Na azért ez nem ennyire egyszerű, mert mostanság már sokkal éberebb és az ilyen fürdőszobai nyugtató elalvások általában csak néhány percig tartanak.

Származási hely: Az első két hét

A hordozókendőben és a babakocsiban viszont jó nagyokat szokott aludni. Mondjuk a hordozókendő szinte mindig ordítással kezdődik, mert jelentős kapálózás korlátozással jár, de ha már sétálunk, a ringatózástól úgy bealszik, hogy állandóan azt figyeljük, hogy vesz-e még levegőt. A babakocsi megaztán a fűrdőszobai függönnyel egy kategória, nagyon szereti és itt mindig megnyugszik.