2010. május 29., szombat

Mászóka


Gergő még nem járt teljesen stabilan, amikor már azt próbálgatta, milyen érzés ráállni a különféle játékokra, könyvekre. Kísérletezett, hogy mi mennyire csúszik a lába alatt. Persze jónéhányszor póruljárt szegénykém, mert nagyot esett. De ezek az esések nem tántorították el, sőt! Egy ideje már nemcsak mindenre rálép, hanem fel is mászik mindenre. A kezdő képen például egy fém csokisdobozon áll és az Ikea-s bébijátékba kapaszkodik. Csak úgy megjegyzem, amin támaszkodik, az bár a képen viszonylag stabilnak tűnik, de nem az. Nagyon könnyen elcsúszik.
Az első számú kedvenc a kislétrám. Elég gyakran szoktam használni, rögtön előveszem, ha valamit a földön állva nem érek el könnyedén. Persze értem én, hogy egy gyerkőc számára az a legérdekesebb, amit a szülők használnak. Egyik alkalommal, amikor raktam fel Gergőnek a hintát, utánam mászott. Először megijedtem, de aztán szépen épségben lejöttünk mind a ketten... persze azért nem olyan őrült magas a létra... de azért mégis. Na attól a naptól kezdve, minden áldott nap többször is mászókáztunk a létrán. Engedtem, hogy többször is felmásszon és próbáljon lejönni is. Meg persze tanítgattam arra, hogy kapaszkodjon végig. Ugyanis eleinte annyira örült a mászásnak, hogy megtapsolta magát a tetején. Úgy viszont nem kapaszkodott és az nekem határozottan nem tetszett! Most már teljesen önállóan, ügyesen kapaszkodva felmászik, de a lejövetel még nem mindig sikerül. Legtöbbször a karomba kéreckedve jön le.


A másik nagy kedvenc a franciaágy. Egyik alkalommal amikor ágyneműt cseréltem és éppen a gumis lepedőt raktam fel a nagy szivacsra, megjelent mögöttem. Nagyon büszke volt magára és persze én is rá! Aztán gyorsan elővettem a fényképezőgépet és megkértem Gergőt, hogy másszon fel újra. Íme két kép a nagy eseményről. Egyébként hártafelé csúszva már gyönyörűen és biztonságosan le tud jönni. Csak akkor van gond, amikor az ágyon a kis Pupák hossztengely körüli gurulásba kezd! Szóval nagyon résen kell lenni minden percben, mert energiában és ötletben nincs hiány! :)

2010. május 16., vasárnap

Pityénpitty

Gergő most már nagyon sokmindent próbál mondani. Tulajdonképpen már mindent megért és ő is próbál kommunikálni és mesélni a maga kis szókincsével.



Azt hogy Anya, Apa, Mama, Baba már gyönyörűen és teljesen érthetően mondja. Nagyon sokféle hangsúllyal és hangerővel tudja már mondani, hogy Anya és Apa. Suttogva, kiabálva, mérgesen, kedvesen és olyan sok szeretettel, hogy mindig elolvadok. A "mama" kiejtésén sokat nevettünk, mert elég sokáig erőteljes olaszos akcentussal mondta, fonetikusan leírva valahogy így: Mámmmá. :) Ezeken kívül szépen mondja, hogy néni, egy(mert mi már komolyan számolunk is), hamm (és közben megy az etetőszékhez), bamm (ez a harang, ha valaki nem tudná esetleg), ennyi (amikor nem kér több ennivalót, akkor mondja ezt és közben már szedi is le az előkét) .

Aztán most jöjjön egy kis szótár, ugyanis a többiből többnyire egyenlőre az első két hangot vagy egy picit többet tudunk. Tehát: Ba-banán, Ma-margarin, Na-narancs, -Márk (Gergő barátja), Ma-Manna (unokatesó), Hinn-hinta, -bácsi, bábábá-háp, háp, háp, gágá-liba, Ama-alma, -Néró nevű kutyus, Bamma-brumma (maci), dáng, gang-ez a labda, Mo-mosógép, Pom vagy Bom-Pompom nevű mesefigura. Ezeken kívül szépen tud ugatni, ha kutyát lát és berregni, ha autót, teherautót, motort látunk! A cica nyávogást is profin utánozza! Persze volt alkalma igazi cicától megtanulni, mert mind a két nagymaminál van cica. Egyébként a játékboltban az eladó néni meg is dícsérte Gergőt, mert olyan szépen nyávogott! Anya persze nagyon büszke volt a pici fiacskájára! :)

Gergő az utcán, a boltban, az ablakból és mindenütt figyeli az embereket és osztályoz: néni vagy -azaz bácsi. Persze jól hallhatóan mondja, így aztán mindenki jót mosolyog és integetni kezd neki vagy legalábbis szól hozzá valami kedveset. Az első, akire használta a bácsi szót, az István bácsi volt (Margó nagyi férje) és Ő azóta is nagy "kedvence" Gergőnek. Ha ott vagyunk náluk, állandóan figyeli Gergő, hogy mit csinál Isván bá'. De nem csak figyeli, hanem mondja is, hogy "bá".
Az egyik leggyakrabban használt szava pedig a következő: be. Ez jelenti azt, hogy bemegy valahová, vagy be szeretne menni és egyenlőre kifelé is "be"-t mond. Ezen kívül, ha valami begurult pl. az ágy alá vagy ha valamit bepakol valahová, az is "be". A másik nagyon gyakori kifejezés a "" azaz még. Nagyon ügyesen és sokrétűen használja ezt is. Így kér még enni, de ha valamelyik dal, játék, mese tetszik neki, akkor is ezt mondja. A "pitty" illetve "pityénpitty" pedig megfejthetetlen. Amikor jóllakott, elégedett, jókedvű, akkor jön ez a kifejezés. Sétálgatás, játék, pakolászás közben pittyeg. :)

A legújabb, a napokban történt, hogy elnevezte saját magát is. Eddig magára azt mondta, hogy baba, de most legújabban valami olyasmit hallottam, hogy dédé. Amikor megkérdeztem Tőle, hogy ki a Dédé, akkor határozottan mindkét ujjával magára mutatott. De ha azt kérdezem, hogy "Ki a Gergő?", akkor is magára mutat.
Ezen kívül Gergő szinte minden tárgyat köt valakihez. Pontosan tudja például, melyik cipő kié vagy hogy ki melyik poharat vagy bögrét, ki melyik fésűt, fogkefét, tusfürdőt stb. szokta használni és azonnal mondja is. Persze csak annyit mond egyelőre, hogy Anya, Apa vagy Mama. Kíváncsi vagyok, mikor teszi majd hozzá azt az egy kis "é" hangocskát.

Gondolkodtam, hogyan is lehetne könnyen megörökíteni minnél több mindent, amit már mond a mi kis Manókánk. Végülis az Őrségben készült fényképet vettem elő és bekészítettem néhány dolgot, amit már ügyesen meg tud nevezni. Jobb lenne persze rögzíteni egész nap a hallottakat és végül összevágni, de ahhoz sajnos nem értek. Szerintem így is aranyos ez a két felvétel. (Majd készítek még rövid videófelvételeket, hátha sikerül egy kis "pittyegést" rögzíteni, mert az a legviccesebb.Ha sikerül, mindenképpen feltöltöm.) Ezt a bejegyzést már jó egy hete megírtam, de a videót csak ma készítettem, így aztán azóta Gergő aktív szókincse újabb "kinccsel" bővült, ami a felvételen is hallható. Ez pedig a "tető", amit Gergő valahogy úgy mond "dedő". (Nem a háztetőről van szó, hanem a különféle műanyag dobozok tetői.) Ezekkel nagyon szeret játszani, a konyhaszekrényből is kiveheti és elvihet magával. Régebben a műanyag ásványvizes palack volt a kedvenc, most pedig a tető. Vajon mi lesz a következő? :)


2010. május 2., vasárnap

Alsópáhok- Kolping Hotel


Március közepén elmentünk hármasban egy kicsit pihenni Alsópáhokra. Miért éppen oda? Mert van ott egy családbarát hotel, amiről jókat hallottunk. Valóban családbarát volt, nagyon jól éreztük magunkat! Gergő rengeteg új élménnyel lett gazdagabb. Például Apával elmentek babaúszásra. A mi Kicsikénk nagyon élvezete a vizet. Volt, amikor komolyan figyet, máskor meg nevetett. Például, amikor az a rész következett, hogy fel kellett dobni a levegőbe a babákat. Lubickolás közben mondókáztak, énekeltek. Biztonságos fogásmódokat is tanult Apa, Anya meg boldogan nézte az ő kis családját és fotózott, na meg rövid videófelvételt készített. Csak mellékesen jegyzem meg, elmehettem volna
persze egy kicsit egyedül szaunázni, de egyszerűen képtelen voltam... olyan jó volt nézni őket:) Persze később azért bepótoltam a szaunázást! ...és amikor siettem a megbeszélt időpontban a medencéhez a kis családomhoz...hát mit látok? Gergő békésen alszik Apa vállán. :)


Aztán többször is elmentünk játszani az uszoda közelében kialakított játszószobába. Az egyik fele úgy volt kialakítva, hogy lehessen nagyot hancúrozni a gyerekeknek illetve a gyerekekkel és senki ne üthesse meg magát. Babzsákfotelekkel és nagy, puha, könnyű, színes építőjátékokkal volt berendezve. Még mi is élveztük!Szuper volt! A másik oldalon pedig kisasztal, székek, kirakókkal, játékok, babák.

Egyik napra beterveztünk egy baba-mama tornát is. Felöltöztünk sportos ruhába, aztán indulás! Sikerült pontosan érkezni, mi voltunk az elsők! Aztán nem is jöttek mások. Kár, pedig nagyon jó volt. Apa próbált rólunk olyan képet is csinálni, ahol együtt tornáztunk, de mindegyik bemozdult. Na sebaj, ez a karikás kép viszont jó lett! Reggelenként és esténként jókat ettünk szálloda a svédasztalos kínálatából. A babákra és a kicsi gyerekekre ott is nagyon figyeltek. Igazi terülj, terülj asztalkám volt számukra is! Sőt! Előke, babaszék, babatányér, babakanál, bébiétel, de a szakácsok számukra is készítettek többféle ételt.