November másodikán Gergő betöltötte a nyolcadik hónapot és másnap kibújt az első fogacska illetve az első kettő. A két alsó metszőfogacska középen. Tízóraizás közben mutatta meg nekem tündéri módon. Éppen kanállal kapott reszelt almát, amikor megfogta az ujjamat, behúzta a szájába és ráharapott! Én úgy örültem! Ma sikerült lefényképeznem a kis fogacskákat, amikor éppen mosolygott és a rágóka-fogkeféjével játszott. Azóta már használjuk is a fogacskákat. Szereti harapni az almát, a kiflit, sőt a répát is!
"Nem adom oda a fogkefémet, ne is reménykedj!"
"Azok a szép kék szemek!"- hozzá egy mosoly és egy sóhaj. Ezt a bókot Gergő ma a gimnáziumból hazafelé tartó lányoktól kapta. Én meg persze büszkén mosolyogtam, mert ugyan tudom, hogy minden anya elfogult a gyerekével kapcsolatban, de Gergő szemei tényleg nagyon szépek. Van, aki a szempilláit csodálja és van, aki a szeme kékségét. A közértben, a pékségben, a hentesnél, a ruhaboltban és az utcán... mindenhol hódít Gergő, bezsebeli a bókokat és kedvesen mosolyog a hölgyekre. Amikor éppen hordozókendőben vagy karban van, akkor szégyenlősen és mosolyogva még hozzám is bújik, amitől aztán mindenki elájul! :)
Ági
