2011. június 9., csütörtök

Új játékok


Ritkán veszünk játékot Gergőnek, mert a szülinapra, névnapra, karácsonyra stb. meg csak úgy, pont elég játékot kap a kis Manó, szóval van bőven mivel játszani. Ráadásul Anyukám megőrizte a tesóm és az én gyerekkori játékainkat. Régi teherautó, villamos, lego, könyvek, stb. De most mégis beiktattunk egy kis vásárlást. Ugyanis a mi nagyfiúnk kinőtte a régi fekete kismotorját. Anyukámnál van egy nagyobb narancssárga motor, amit Manna kapott annak idején. Amikor ott voltunk Panna mamánál, egyszercsak közölte Gergő, hogy a nagy motor az övé lesz, a kicsi fekete pedig a kistesóé, Csabié. Egészen meghatódtam, milyen aranyos!!! Gondolom onnan jött az ötlet, hogy mostanában már egy ideje úgy rakom el a kinőtt gyerekruhákat, hogy neki ez vagy az már túl kicsi, de jó lesz a kistesónak. Egyszóval, Apával úgy döntöttünk kap egy új motort! Nagyon örült neki! A zöld a kedvenc színe, így egyértelmű volt a választás.



A másik új játék pedig a kirakó. A kedvenc használtruha boltomban találtam egy traktoros Ravensburger kirakót. Az autó, traktor, busz és egyéb közlekedési eszközért rajongó kisfiamnak úgy gondoltam, megveszem, hátha érdekli már. 15 darabos kirakó, tehát nem a legegyszerűbb, de nagyon érdekelte az első perctől kezdve és már nem is tudom hányszor kiraktuk. Persze egy anya mindig elfogult, de tényleg nagyon ügyes szerintem! Ma pedig még egy kirakót kapott, egy Manny mesterset. Az tényleg egy aranyos mese és kell a változatosság, nem igaz? :) Ja és amint a képen látszik, próbálunk leszokni a pelusról. Kapott szép alsónadrágokat és időnként próbálkozunk. Egyenlőre több-kevesebb sikerrel. Most ott tarunk, hogy ha kérjük, akkor ráül a bilire, persze, van amikor győzködni kell. És ha éppen jókor ültetejük rá, akkor ügyesen belepisil és mindannyian nagyon örülünk. Ha csak úgy hagyjuk szaladgálni, akkor még bemegy a gatyóba a pisi, mert bár szól, de túl későn... akkor már csorog... bár a Margó mamánál, amikor vasárnap meztelenül szaladgált a kertben, észrevettem, hogy összeszorítja a lábait. Kérdeztem, hogy pisi lesz-e és már szaladtak is a Mamával a bilire... végül egy csepp sem ment a bili mellé, szóval ügyes volt! Jó úton haladunk, az biztos!
Zárásképpen, gondoltam feltöltök még egy aranyos játszóteres képet!

2011. június 3., péntek

Kukorica derce


Gergő kedvenc dala a Hull a szilva a fáról kezdetű népdal. Ezt a dalt már egészen pici korában is nagyon szerette. Ha erre "rugóztunk" vele, szinte mindig vigyorogni kezdett. A képen élete első cd-jét tartja a kezében, ami a Kolompos együttestől egy válogatás a legjobb dalaikból. Amikor megláttam, hogy rajta van a kedvence, arra gondoltam, hogy ezt meg kell venni. Jól tettem, mert már "rongyosra" hallgattuk, de tényleg nagyon jó!
Nagyon jó érzéke van a zenéhez! Persze tudom, hogy minden anya elfogult, de tényleg! Rengeteg dalt ismer és nagyon jól el tudja énekelni azokat. A cd dalait pár taktusból felismeri, de ha én dúdolok valami, azt is.
A mesekönyvek közül a nagy kedvenc most Barthos Erikától az Anna, Peti és Gergő könyvek. Nagyon érdeklődve figyeli a történeteket és mindent megjegyez. Van egy történet arról, amikor elment a család a Budai Várba és a siklóval is utaztak. A múltkor kettesben elmentünk a pihenőszékért, amit a teszveszen megvettem, no és hová kellett menni érte, hogy átvegyük, a Lánchíd közelébe. Mondtam a Gergőnek, hogy hová megyünk, és hogy fogjuk látni a Lánchidat és az oroszlánokat, meg az alagutat. Erre ő kapásból rávágta, hogy a siklót, meg a turulmadarat is. Úgy meglepődtem, hogy bár eredetileg nem akartam ott sétálgatni, csak gyorsan átvenni a széket, de így mégis leparkoltunk a közelben és jól körülnéztünk. Nagyon élvezte! Megnéztünk minden látványosságot, a villamost és az emeletes turistabuszokat is beleértve és megállapítottam, hogy milyen nagyfiú lett belőle! A kismotorral sem ment el tőlem messzire és mindent nagyon megfigyelt és megismételte, amiket mondtam neki. Megbeszéltük, hogy majd Apával eljövünk ide egyszer kirándulni és akkor felülünk a siklóra is. Következő vasárnap szerencsére gyönyörű idő volt, így be is tarthattuk hamar az ígértünket. A kirándulás nagyon jól sikerült, készítettünk is jópár fényképet. Gyönyörűen sütött a nap, így még a fagyizás is belefért. Amikor már indultunk a kocsihoz, Gergő kérésére, még gyorsan átsétálunk a Duna-partra megnézni az rakpart forgalmát, a villamost és persze a Dunát.