Ezt Gergő ma hajnalban mondta félálomban. Kb. hajnali 4 lehetett, amikor hallottam, hogy nyöszörög. Átmentem a szobájába, már ült az ágyán. Ilyenkor mindig iszik egy kis vizet és aztán alszik tovább, de most még először azt mondta:"Pudingot!" Mondtam neki, hogy "Persze, kapsz pudingot!" Erre ő: "Ubit!" "Kapsz ubit is!"-válaszoltam. Ilyenkor, már rájöttem, hamarabb visszaalszik, ha mindenbe beleegyezek. Amióta abbahagytuk szopizást, sokkal többet alszik egyhuzamban és már egyre többször alussza át az éjszakát, aminek én nagyon örülök. Mármint, hogy jobban alszik, mert a szopizás nekem is hiányzik.
A szopizást egyébként két fokozatban hagytuk abba. Először a napközbeni szopizásokról tereltem el a figyelmét. Ha jött, hogy kér anyacicit, mindig kitaláltam vagy mutattam valamit. Ez egész jól működött. Az ebéd utáni elalvós szopizást meghagytam neki. Aztán mondogattam neki, hogy anyának fáj a cicije. (Egyébként tényleg érzékeny volt, mert a kistesó már a pocakban fejlődött és fejlődik ügyesen.) Aztán az egyik esti fürdésnél, egész pontosan január 15-én este mondtam Gergőnek, hogy sajnos a doktor bácsi azt mondta, hogy nem szabad szopizni a cicit, ha anyának fáj, hogy meggyógyuljon. Egész jól fogadta, de aztán persze sírva aludt el. Mondjuk eddig meg azért sírt, mert nem akart soha lefeküdni és elaludni...csak éppen eddig a cicin szépen megnyugodott és elaludt. Most felajánlottam neki, hogy simogathatja a cicit. Ennek persze örült és végül így aludt el. Majd megszakadt a szívem, de ezt kellett tennem. 43 kilóval nem biztos, hogy el tudta volna látni a szervezetem a fejlődő babát, úgy hogy közben a Gergő is szopikázik. Meg aztán később két gyerkőcöt szoptatni... na mindegy már, így döntöttem, meg persze az egész család is az elválasztás mellett voksolt. Végülis 22 hónapos koráig szopizott az én kicsi Gergőm! Ez nem kevés. És már mindent szépen megeszik, ügyes nagyfiú! Persze tudom én, hogy egy idő után az összebújás volt a lényeg. Az összebújás megmarad, csak már máshogy.
Aztán pár nap múlva megpróbáltuk, hogy Apa el tudja-e így altatni Gergő és sikerült. Sírt egy kicsit, de végül szépen elaludt és csak hajnalban ébredt. Szóval végülis könnyebben ment a dolog, mint gondoltam, de azért mégis nehéz volt. Persze mesélünk és énekelünk neki az elalvásnál, amit nagyon szeret, de azért mégiscsak azt kell mondanom, hogy egy korszak végérvényesen lezárult. Aztán még aranyosan játékban feldolgozta Gergő az új szituációt. A fürdésnél a pingvin még sokszor elment a doktor bácsihoz, hogy miért is nem szabad szopizni a kis pingvinnek. Édes volt, ahogy ezt feldolgozta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése